Az egyetemek, kutatóintézetek és cégek a kutatás mihamarabb termőre fordulása érdekében tudásközpontokat hoznak létre. A kihívást a különböző működésű, kultúrájú szervezetek együttműködése jelenti. Fő feladatunk a szakmai, üzleti és emberi összhang megteremtése a kutatók, szakemberek és üzletemberek között. A konzorciumi szerződés, működés definiálása, a szellemi termékek védelme, a tudásmegosztás és hasznosítás, spin-off és start-up területén szereztünk tapasztalatot budapesti és vidéki egyetemekkel, vállalatokkal együttműködésben.

Alaphelyzet:

Magyarország egyik legnagyobb egyeteme a különböző karokon, intézetekben meglévő tudást szerette volna összegyűjteni, megoszthatóvá tenni és gazdaságilag hasznosítani. A helyzetfeltárást és a közös egyeztetéseket követően az alábbi megállapításokra jutottunk:

  • Minden kar és intézet rendelkezik értékes tudással. Ahol összegyűjtötték, ott is mindenhol eltérően dokumentálják.
  • Az egyes kutatók a saját eredményeiket ismerik, de még a közvetlen kollégáik kutatásairól is csak alkalmanként értesülnek.
  • A tudás megosztásának nincsenek fórumai, nincs rendszere.
  • A meglévő tudásbázisnak nincs rendszere és a hozzáférésnek sincs nyilvántartása.
  • A szellemi termékek védelme csak részben megoldott és széles körben nem ismert.
  • A szellemi termékek hasznosítási modellje, lehetőségei nem ismertek, nem szabályozottak.
  • Egy új szellemi termék létrehozása esetén nem része a kultúrának a tudásmegosztás és az együttműködés a karok, intézetek között.
  • Nincs jogi, szervezési tudással rendelkező, a hasznosításban érdekelt, és ezért fizetett támogató apparátus a kutatók segítésére.

Megoldás:

A cél egy olyan működés megteremtése volt, ami a szellemi termékek tekintetében a következőket biztosítja:

  • Szakmai vonalon a tudás összegyűjtése, dokumentálása, ezekhez való szabályozott hozzáférés és megosztás folyamatának rendezése.
  • A szellemi termékek védelme vonalán kidolgozásra került a védelem fokozatainak folyamata, szervezeti illesztése, felelősségi és hatásköri vonatkozásai, a szellemi termék tulajdonlásának mértéke, titoktartási és felhasználási feltételek, jogok és kötelezettségek megosztása a kutató és az intézmény között.
  • Gazdasági vonalon a felmerülő költségek megosztása, a finanszírozás módjai, a hasznosítási alternatívák és az értékesítésből való részesedés.
  • Üzleti vonalon a hasznosítás érdekében piaci szereplőkkel történt konzorciumi szerződéskötés, majd pályázati forrás bevonásával termékfejlesztés. A hasznosításra közös vállalkozás jött létre az Egyetem, a vállalkozások és a kutató közös részvételével.
  • Szervezeti egység jött létre az egyetemen belül a szellemi termékek kezelésére ebben járatos, kiterjedt kapcsolatrendszerrel és üzleti vénával is rendelkező szakemberek bevonásával.
  • Kidolgozásra kerültek képzési csomagok a szellemi termékek kezelésére, védelmére és hasznosítására.
  • Informatikai támogató rendszer segíti a tudáskezelést.
  • A kutatók közti együttműködés érdekében projektmenedzsment és együttműködési csapatépítések történtek.

Eredmények:

A szellemi termékek dokumentáltak és elérhetőek, a kutatók jogi, üzleti, szervezési, vállalkozási támogatást kapnak a szellemi termékük hasznosításában. Az egyetem, karok, intézetek intenzív kapcsolatban vannak a piaci szereplőkkel, közös hasznosítások történnek. Az egyetem különböző szervezeti egységei között együttműködések jelentek meg, közös pályázatok készülnek.

Hasonló posztok