A munkavállalók munkakörönként eltérő kompetenciával és eszköztárral, szakértelemmel rendelkeznek, melyek kulcsfontosságúak a feladataik minőségi ellátásban. A feladatvégzés minőségét, sikerességet azonban legalább olyan mértékben befolyásolják a személyközi, interperszonális készségeink, mint a szakmai tapasztalatunk.
Optimálisan alkalmazott soft skillekkel hatékonyabb lehet a szervezeti és a személyek közötti kommunikáció, minimalizálhatjuk a félreértések és pontatlanságok számát, jobb munkahelyi légkört teremthetünk.
Különböző döntési folyamatokban, mikor szakmai nézőpontokat vetünk össze, lényeges, hogy a különböző szempontok képviselői mennyire képesek saját érdekeiket érvényesíteni, erőszakmentesen érvényre juttatni javaslataikat, meglátásaikat. Mindezen készségek nem utolsó sorban rendkívüli mértékben meghatározzák a munkahelyi légkört, kultúrát, melyek a cég sikerességére jelentősen kihatnak.
De mely készségeink tartoznak a soft skillek közé és hogyan érdemes ezeket fejleszteni? Bejegyzésünkben bemutatjuk a soft skillek kulcsfaktorait, valamint a szociális készségek jelentőségét az üzleti világban.
Mit értünk soft skills alatt?
Soft skillek alatt értjük azokat az interperszonális, szociális készségeket, melyeket mindennapjaink során, emberi kapcsolatainkban alkalmazunk, amikor meghallgatjuk a másikat, kommunikálunk, tárgyalunk, érvelünk, prezentálunk, konfliktust rendezünk, problémákat oldunk meg, vagy csapatot vezetünk.
Ezek a készségek elsőre nehezen mérhetők fel, többnyire az alapján tájékozódunk érettségük felől, hogy hogyan érezzük magunkat a másik személy társaságában. Egy első találkozás alkalmával érezzük-e, hogy a másik figyel ránk és érti, amit mondunk, arra reagál-e, amiről beszélünk, vagy éppen saját gondolataival van elfoglalva, és alig várja, hogy szóhoz jusson. Konfliktus helyzetben tapasztaljuk-e partnerünkön az együttműködés szándékát vagy versengő helyzetben érezzük magunkat, ahol valaki mindenképp veszíteni fog?
Ezeket a készségeket magánéletünkben és munkahelyünkön is automatikusan alkalmazzuk, eltérő tudatossággal. Azokban a helyzetekben például, ahol több álláspontot szeretnénk figyelembe venni, megoldásra szeretnénk jutni, fontos, hogy e készségek közé tartozó, megfelelő kommunikációs stratégiákat alkalmazzunk.
Eredményes kommunikációról akkor beszélünk, mikor az üzenetet hallgató, dekódoló fél érti, megérti, amit át szeretnénk adni neki, és erről megfelelő visszacsatolást is ad. Ezt a megértést befolyásolja az üzenetet átadó fél stílusa. Amennyiben agresszív stílusban beszél, netán mondandója tartalmában is támadást vélünk felfedezni, úgy automatikusan és ösztönösen a védekezésre kezdhetünk figyelni, így az eredeti üzenet tartalmát nem tudjuk megérteni.
Egy nehéz kérdésben, indulatokkal teli helyzetben a kommunikáció eredményessége attól is függ, mennyire tudunk higgadtak maradni, és mennyire tudjuk alkalmazni az értő figyelmet, mely nélkül nem tudnánk feldolgozni a hallottakat, torz üzenetekre reagálnánk, tovább mélyítve az eredeti helyzet kilátástalanságát.
Amennyiben jártasak vagyunk az asszertív kommunikációs készség használatában, úgy nagyobb eséllyel tudunk odafigyelni partnerünkre, megérteni az átadottakat, és válaszunkat a számára érthető módon megfogalmazni.
A soft skillek elsajátításához, gyakorlásához és alkalmazásához elengedhetetlen a megfelelő önismeret, hogy tisztában legyünk saját készségeinkkel, személyiségbeli sajátosságainkkal.
A soft skillek tudatos és megfelelő alkalmazásával elégedettek tudunk lenni személyközi, társas interakcióinkban, így sikeresebbnek, értékesebbnek élve meg magunkat, eredményesebbek tudunk lenni munkánkban és a hétköznapok során egyaránt.
Soft skills hét kulcsfaktora
A top 7 soft skillek közül a legfontosabb interperszonális készségek közé tartozik:
- az érzelmi intelligencia
- az aktív hallgatás: tudunk-e a másikra és az ő igényeire, szándékaira figyelni, miközben mondandóját átadja, biztosítjuk-e figyelmünkről és megértésünkről
- a kommunikációs készségek: hogyan igazítjuk a beszédünk tempóját, stílusát, a megfogalmazás módját a helyzethez, a fogadó félhez és az üzenet tartalmához
- az alkalmazkodási készségek, együttműködés és csapatmunka: hogyan működünk együtt másokkal, hogyan tudunk közös nevezőre jutni és együtt dolgozni
- a visszajelzésre való nyitottság
- a konfliktus kezelés és tárgyalás technika: felismerjük-e a konfliktusaink okát, típusát, ezeknek megfelelően tudunk-e olyan konfliktuskezelési vagy tárgyalási stratégiát választani, mely érdekünk érvényesítéséhez vezet úgy, hogy a partner is nyertes helyzetben maradjon
- a probléma megoldás és döntéshozatal: hogyan hozunk döntéseket, mennyire vagyunk tisztában a döntéseinket befolyásoló tényezőkkel.
Soft skills vs. hard skills
A hard skilljeinket tanulmányaink során, szakirodalmak elemzésekor, tréningek, továbbképzések alkalmával sajátítjuk el, fejlesztjük. Munkánk során alkalmazott szakmai készségeinket, módszertani tudásunkat, tapasztalatunkat is ide soroljuk. A hard skillek többségében valamilyen jól mérhető rendszer szerint is vizsgálhatók, tanúsítvánnyal bizonyíthatók.
Ezzel szemben a soft skillek nem szakmai, de szakmához is kapcsolható személyes és szociális, interperszonális készségek összessége, mely jóval nehezebben mérhető fel a hard skilleknél, azonban tapasztalati úton ezek is fejleszthetők. A szakmai feladataink kivitelezéséhez nélkülözhetetlen a tárgyi, módszertani tudás és tapasztalat, azonban ezek közléséhez, továbbküldéséhez, megvitatásához és bármilyen egyeztetéshez elkerülhetetlen az interperszonális viszonyokban való megnyilatkozás.
Legyünk bármennyire is jók szakmailag, technikailag, a soft skilljeink nélkül kevés eséllyel tudunk igazán sikeresek lenni, és érvényesülni egy olyan pozícióban, melyben másokkal is érintkeznünk kell, netán még koordinálnunk is kell egyéneket vagy csoportokat.
Soft skills fejlesztésének lehetőségei
Soft skilljeink egyéni értékelése megfelelő önismeret esetén nagyrészt lehetséges. Kellő belátással, utólag elemezve társas helyzeteinket fel tudjuk ismerni, hogy reakcióink, megnyilvánulásaink mennyire adekvátak az adott helyzetben, mennyire vannak összhangban saját motivációnkkal, szándékainkkal.
Jó indikátor lehet a saját jóllétünk is. Egy tárgyalási helyzetből nyertesen kikerült ember egész máshogy érzi magát, mint az, akinek nem sikerült érdekeit érvényre juttatni.
A soft skilljeink értékelését tekintve nélkülözhetetlen a környezetünk reakciójának, visszajelzésének vizsgálata is. Csapattársaink, vezetőink és beosztottjaink véleménye fontos lehet, mikor arról szeretnénk meggyőződni, hogy mennyire tudjuk alkalmazni az aktív hallgatást, vagy a konstruktív konfliktusrendezés stratégiáit. A további fejlesztés alapja tehát a visszajelzés kérése, valamint a visszajelzések megfelelő fogadása és továbbgondolása.
Az interperszonális készségek tárháza széleskörű, így ha ebben szeretnénk fejlődni, érdemes meghatároznunk magunk számára, hogy mely területen szeretnénk először tovább lépni.
Lévén a soft skillek nehezen mérhetők, skálázhatók, a fejlődésünkhöz fontos olyan célokat megfogalmaznunk magunk számára, melyek teljesülését egyértelműen tudjuk ellenőrizni. Ha például jobban szeretnénk kommunikálni, célként jelölhetjük ki, hogy tartsunk 50 fő előtt egy nyilvános prezentációt, mely hangos tapssal zárul, vagy a rég vágyott fizetésemelésről egyeztessünk főnökünkkel, ahol elérjük, hogy a felettesünk megértse a mi szükségleteinket, igényeinket.
A fejlődésünk során tudnunk kell, milyen forrásból tájékozódjunk az adott témában, kitől tudunk segítséget kérni és kivel tudunk gyakorolni. Hiszen, a példánknál maradva, kommunikálni egyedül nem lehet, a sikeres kommunikációt csak az adó és a vevő relációjában tudjuk értelmezni. A gyakorlásunkba bevonhatjuk a magánéletünk szereplőit, de szervezhetünk a kollégákkal közösen workshopot, elmehetünk tréningre, kérhetjük a témában jártas coach segítségét is.
A fejlődésünk kulcsa tehát a gyakorlás és a belátás, önismeret. Soft skilljeinket akkor tudjuk fejleszteni, ha tisztában vagyunk saját jellemzőinkkel, szándékainkkal és motivációnkkal, hozzáférésünk van az érzéseinkhez és ezeket megfelelően kommunikálni is tudjuk a külvilág felé. Először önmagunkkal kell összhangba kerülnünk, és ha a szinkron létrejött, a változás is meg tud indulni. Egy frusztrált, ingerült ember nem fogja tudni hitelesen alkalmazni az erőszakmentes kommunikációt, amíg saját frusztrációját fel nem ismeri, és nem kezeli.
A Szinergiához jelentkező érdeklődők többféle soft skill fejlesztést célzó tréningre is eljuthatnak. Fontosnak tartjuk, hogy a készségeket valós helyzetek mentén is értékeljük, gyakoroljuk. Tartunk soft képzést projektekben dolgozóknak, vagy projekt vezetőknek. Van kidolgozott és alkalmazott programunk az együttműködő, sikeres csapatok kialakításával kapcsolatban, illetve stresszkezelő tréninget is tartunk.Munkatársaink között vannak tanúsított DISC trénerek, pszichológusok, szervezet pszichológus szakemberek, így akár profilozott, egyéni fejlesztési rendszer meghatározása mentén is kínálunk programokat a kommunikációban és egyéb területen fejlődni kívánóknak.
Összegzés
Az egyének, csapatok vagy szervezeteket sikere és fenntarthatósága az együttműködésben gyökeredzik. Ahhoz, hogy együtt tudjunk működni, ismernünk kell saját magunkat, határainkat, értékeinket és a szervezetünkét is, ezek mentén tudunk kapcsolódni, azonosulni és teljesíteni. A sikeres szervezetben sikeres, önkifejezésre képes egyének dolgoznak, akik szakmai jártasságuk és profizmusuk mellett megmaradnak emberi mivoltukban, hajlandók tanulni és tanítani. Mi a Szinergiával megadjuk a lehetőséget, a teret, hogy a hozzánk érkezők minél valósabb, mélyebb élményeken keresztül fejlődjenek, tanuljanak, fenntartható, önazonos működést, eredményt érjenek el.
