Mielőtt választ kapunk a Kanban vs Scrum kérdésre, előbb ismerjük meg néhány hétköznapi példán keresztül, hogy az egyes megközelítések milyen jelentéssel bírnak. Amikor a Starbucksban kávét kérünk és az eladó ráírja a papírpohárra a nevünket – ez a kanban. Amikor a GPS csak az előttünk lévő párszáz métert mutatja és percenként újraszámolja az útvonalat, ahogy próbáljuk kikerülni a dugót – ez a scrum. A Kanban és a Scrum különböző szövegkörnyezetben más-más munkamódszert jelent. A kanban japán szó, aminek a jelentése kártya vagy vizuális tábla. Erről neveztek el egy, a lean gyártásban gyakran használt módszert (kanban, kisbetűvel), majd később egy agilis keretrendszert is (Kanban, nagybetűvel). A Scrum is egy agilis keretrendszer, más filozófiára épül, a meghatározott időablakokban való tervezésre.
A Scrum és a Kanban a „hagyományos” vízeséselvű projektmenedzsmenttől alapszemléletében is eltér. A projektvezetőknek fontos feladata, hogy a különböző módszertanok egyes elemeit, szabályait használva alakítsák ki saját projektjeik működését.
Mi a kanban?
A kanban módszer alapja, hogy van egy jel, ami mutatja, hogy az adott egység figyelemre szorul, például be kell szerezni, le kell gyártani. Ilyen kanban rendszerek vesznek körül minket anélkül, hogy észrevennénk őket. Talán azért is ilyen észrevétlenek, mert – mint a lean módszerek általában – egyszerűek és logikusak. Mint a fent említett kávés példában. Egy munkatárs felveszi a rendelést és a pohárra ráírja a nevünket. Azt is jelöli, hogy pontosan milyen italt kérünk (pl. közepes latte brazil kávéból, mandulatejjel). Majd azt átadja a baristának, aki ennek megfelelően elkészíti. Tehát ez a megjelölt pohár jelzés a termék legyártására. Ilyen gyártási igényből (feliratozott pohárból) több is sorakozik a pulton, a barista pedig előre lefektetett szabályok szerint eldönti, hogy a sorakozó megrendelések közül melyiket teljesíti. Ez a kanban módszer. A kanban segít nekünk otthon és az irodában is, hogy időben beszerezzük azt, ami fogyóban van, és időben elindítsunk bizonyos folyamatokat.
A kanban rendszer működése
A megközelítést először Angliában alkalmazták, a második világháború idején, a Spitfire repülők gyártása során, az úgynevezett kétládás módszer formájában. A repülők gyártásakor a különböző segédanyagokból mindig kétrekesznyi volt a szerelők mellé kihelyezve. Amikor az egyik tárolóból kifogyott az anyag, az egy jel volt az anyagmozgatóknak, hogy oda egy ugyanolyan alkatrésszel teli ládát hozzanak. Tehát amint az első láda kiürült, a szerelők a másodikból továbbra is folyamatosan vehették az alkatrészt, de közben az első láda pótolva lett.
A cél tehát teljesült, hogy mindig legyen kéznél az adott alapanyagból, sose álljon le a gyártás amiatt, hogy anyagra kell várakozni. A repülőalkatrészeknél is, és az irodai kávékapszuláknál is akkor kell megkezdeni az utánpótlás beszerzését, amikor elegendő még a mennyiség, hogy a beszerzés időtartama alatt megjelenő igényeket ki tudjuk elégíteni. Ugyanis az, hogy nagy mennyiségben áll rendelkezésre repülőgép-alkatrész, vagy raktározunk a kávékapszulából, nem akadályozza meg, hogy egyszer elfogyjon a készlet, csak elodázza! Mi kell a kanban egységek, mennyiségek helyes meghatározásához?
Az alábbi két kérdés megválaszolása: 1. Milyen ütemben használjuk az anyagot (pl. kávékapszulát)? 2. Mennyi időnként vagy mennyi idő alatt tudjuk a felhasznált készletet pótolni? Soha ne az átlagos beszerzési idővel számoljunk, hanem ennek módosított értékével. Kell választanunk egy olyan időtartamot, hogy lássuk, az esetek 95%-ában ezen idő alatt beérkezik a termék. Ez nem az átlagos idő lesz tehát. Ugyanez igaz a fogyásra is: ne az átlagos fogyással számoljunk. Tegyük fel, hogy 10 napra elegendő készletre van szükségünk, mert ennyi idő alatt tudjuk pótolni. Számoljuk ki a mennyiséget, aminél többet ez idő alatt nagy valószínűséggel (mondjuk 95% biztonsággal) nem használunk fel. Ez lesz az a mennyiség, amelyet rendelnünk kell, hogy folyamatos legyen az utánpótlás. A kanban nagyszerűségét éppen az egyszerűsége adja. Természetesen léteznek szoftveres megoldások, amelyek ezt a rendszert a vállalatirányítási rendszer (ERP) részévé teszik.
A kanbanból Kanban lesz
A kanban rendszer rugalmas, és nagymértékben épít a munkát végzők döntéseire. Rugalmas, hiszen ha több fogy egy anyagból, akkor gyakoribb az utánpótlás beszerzése, ha pedig csökkennek az igények, ritkábban rendelünk. A kanban a dolgozók önálló döntésére alapoz, hiszen nem jön külön utasítás a gyártás elkezdésére vagy esetleg megállítására, a lépéseket a dolgozó az előre felállított szabályok szerint végzi. A központi irányítás a keretrendszer felállítására hagyatkozik, ellentétben mondjuk a tervutasításos rendszerekkel, ahol a rendszer rugalmatlan, mindennek az előre lefektetett tervek szerint kell megtörténnie.
Hasonló igények jelentek meg a projektek végrehajtásával kapcsolatban is. Gyorsan változó megrendelői elvárások és gazdasági környezet mellett kell a megfelelő új terméket, például szoftvert előállítani, magasan képzett autonóm csapatokkal és csapattagokkal. A projektvégrehajtás előre mereven rögzített lépések sorozata helyett folyamatos tervezés-megvalósítás-kiértékelés-újratervezés ciklusokban zajlik. Ezen igények hívták életre az agilis módszertanokat a 2000-es évek elején. Az, hogy melyik csapat éppen milyen produktumot állít elő, az adott pillanatban fennálló lehetőségek szerint dől el. Ezek a módszerek a csapatok és egyének kommunikációjára építenek és pontosan a vevői igényekre fókuszálnak, akárcsak a lean gyártási gyakorlat.
A kanban vizuális táblái ezekben a szellemi folyamatokban is nagy segítséget jelentenek. Nézzünk meg egy termékfejlesztési folyamatot. Az egyes termékmodulokat mint kanbankártyákat helyezzük ahhoz a megvalósítási fázishoz és csapathoz, ahol a folyamat éppen tart. Ezek a kártyák utaznak végig a kanbantáblán. A tábla alapján minden kis modulról eldönthető, hogy melyik fázisban van, és gyorsan átfogó képet kapunk az egyes csapatok leterheltségéről is. A modulok, feladatok mozgatását előre megadott szabályok szerint és megadott időközönként végzik (például napi vagy heti értekezletek során), de nincs szigorúan megszabva, hogy egy feladat mennyi ideig van egy adott fázisban.
A scrum módszerről dióhéjban
A scrum keretrendszerben a komplex feladatokat kisebb, leszállítandó feladatokra bontjuk. Ilyen például egy teljes szoftver vagy egy komplett modul fejlesztése. Bár ezt megtesszük a tradicionális és kanban módszer keretében is, van egy lényeges különbség.
A scrum lényeges eleme, hogy előre meghatározott, jellemzően kéthetes időtávra vállaljuk be, azaz kommitáljuk a feladatokat. Ezen időszak, azaz sprint végére a lebontott célnak megfelelő, működőképes megoldást szállítunk. A scrum lényege továbbá, hogy a fejlesztésből még hátralévő feladatok, azaz a backlog elemei mindig fontossági sorrendbe vannak állítva, tehát a csapat mindig látja, hogy adott pillanatban melyek a legégetőbb feladatok. Ebből a priorizált listából vállal be a csapat annyit, amennyit a sprint időszaka alatt meg tud valósítani. Ez lesz a fejlesztőcsapat haladási sebessége.
A sprint összeállhat néhány nagyobb feladatból, vagy több kisebből. A rendszer tulajdonsága, hogy nehéz hónapokra előre megmondani, pontosan mely szoftverelemek lesznek készen. Azok, amelyek éppen akkor a legjobb választásnak tűnnek majd. Az viszont biztos, hogy a csapat ütemesen fog haladni a feladatokkal. Garancia nincs rá, hogy minden sprint végén használható eredményt, feature-t kapunk, de a be-becsúszó sikertelenségekből is tapasztalatot szerzünk, ezzel is fejlődik a csapat teljesítőképessége. A scrum keretrendszer új szerepköröket vezet be, mint például scrum master vagy product owner.
Kanban vs scrum?
A jó hír az, hogy nem kell választanunk a Kanban és a scrum között. Mindkét keretrendszer lehet sikeres ugyanolyan jellegű projekteknél. A Kanban és scrum közti választás függ attól is, hogy a szervezet mennyire kész átállni az új szemléletmódra, a társfunkciók mennyire értik és tudják támogatni a scrumot használó csapatokat. Ez ugyanis komoly szervezeti átállást igényelhet. A Kanban vs scrum kérdés helyett sokkal fontosabb a Kanban és scrum, illetve a Kanban vagy scrum, mivel alapelveiben rendkívül hasonló a két megközelítés és főként az alkalmazott gyakorlatokban látszanak különbségek.
Összegzés
Mind a Kanban, mind a scrum használatával sikeres lehet ugyanaz a projekt, sőt, ezen működési módok ötvözetével, a „scrumban” módszerrel is. A szervezetre szabott, tudatosan kialakított működés a kulcsa, ami meghozza a várt eredményeket. Ami igazán fontos, hogy a fókusz a vevői igények gyors és hatékony kiszolgálásán, valamint a változó környezeti igényekhez való alkalmazkodáson legyen. És hogy ne fogyjon ki a kávé.