Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az egyes szervezetek, de kifejezetten városok esetében kulcsfontosságú, hogy a nagyobb volumenű fejlesztések hosszú távú célokat szolgáljanak. Egy város esetében (is) ezen céloknak a település jövőképében kell szerepelniük. Ezekben a munkákban tehát fő feladatunk a szakmai, üzleti és emberi tényezők és lehetőségek feltérképezésével és összehangolásával egy vonzó jövőkép összeállítása. Emellett nagyban támaszkodunk két évtizedes projektmenedzsment tapasztalatunkra a tervezhető és kiszámítható előzetes megvalósíthatósági terv összeállításakor.
Alaphelyzet:
Egy nagyságrendileg 10.000 fős magyar település polgármestere úgy határozott, hogy felkészíti városát a 2014-2020-as európai uniós költségvetési források minél magasabb arányú és hozzáadott értékű elnyerésére, felhasználására. Az alaphelyzet az alábbi körülményeket mutatta:
- Jelentősen elmaradott, hátrányos helyzetű térség
- Magas munkanélküliség
- Elöregedett korfa
- Városrészek közötti kulturális, gazdasági különbségek
- Kevés meghatározó, potenciálisan növekvő vállalkozás
Megoldás:
A fenti elképzelés megvalósítása nem kezelhető csupán rövidtávú eszközökkel. A város fejlesztéseinek felső szintű célrendszerét a település jövőképe kell, hogy tartalmazza. Egy település jövőképén azt a közösen elfogadott és támogatott elképzelést értjük, ami a településen élők és dolgozók számára hosszabb távon megmutatja, hogy a település mivé fog fejlődni, és hogyan fog működni. A jövőképalkotás azonban nem csak eredményét tekintve értékes. Az a folyamat melynek során a közreműködők egymás gondolatait, elképzeléseit megismerve, megvitatva, továbbfejlesztve jutnak megállapodásra egy olyan városi légkört, kötődést teremthet, mely alapja a fejlődésnek. A jövőképtervezés során bevont helyi szereplőket gondosan válogattuk a feladathoz, szem előtt tartva azt, hogy minél szélesebb körben képviseljék a város érdekeit. A forrásokkal való összeegyeztethetőség érdekében az átadott dokumentum a város elképzeléseit, céljait a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklus időhorizontjára vetítette.
A jövőkép ismeretében tudatosabbá, elfogadottabbá és támogatottá váltak a tervezett nagyobb volumenű fejlesztések. Ezen beruházások elsősorban európai uniós pályázati forrásokból finanszírozhatóak, így azok előkészítéséhez egy rögzített struktúrájú sablonra épülő megvalósíthatósági tanulmány szükséges. A megvalósíthatósági tanulmányok kapcsán nem csupán a szakmai, hanem az üzleti és emberi tényezők is meghatározó szerepet kell, hogy kapjanak. Az üzleti szempontok teljesítését nagyban támogatja a professzionális projektmenedzsment módszertan, amely a megvalósítás kereteit adja. Az emberi szempontok érvényesítése elsősorban a bevonáson alapul, amely a tervezési fázis meghatározó részét képezte, a megvalósítás során hasonlóan fontos szerepet játszik majd az érintettek kezelése.
Összesen 3 db. tanulmány született a megbízás keretein belül, melyek közvetlenül a munkahelyteremtés és az „élhető város” célterületekre fókuszáltak.
Eredmények:
A közös munka során bevont szereplők megfelelően képviselték a város szempontjait, ezt jól mutatta az, hogy a település vezetése is azokat a fejlesztési célokat nevezte meg, amelyek végül a műhelymunkák eredményeként megmutatkoztak. A jövőkép tartalma így nem csupán ismertté, hanem elfogadottá és támogatottá is vált. Ez az a támogatottság, amely nélkül a jövőképből következő nagyobb fejlesztések megvalósítása és hasznosulása kockázatossá válna. A megvalósíthatósági tanulmányok egy előzetes projekttervként kiszámíthatóvá és nyomon követhetővé teszik a város jövőjét nagyban formáló beruházásokat.