Tradicionális projektmenedzsment képzések


Képezze magát tovább!

Kiknek ajánljuk a tradicionális projektmenedzsment képzéseket​?

Manapság egyre inkább teret hódít a projektmenedzsment terén az agilis megközelítés, azonban ez mit sem von le a tradicionális projektmenedzsment értékéből. Számos olyan iparág van, ahol a projektek sikeres véghezviteléhez a tradicionális módszertan alkalmazása a leghatékonyabb. A tradicionális projektmenedzsment módszertannak az ismerete nem csak munkánk során lehet hasznos, hanem magánéleti projektjeink kapcsán is segíthet minket. 

A tradicionális projektmenedzsment eszköztárat olyan esetekben érdemes használnunk, ahol a megoldandó probléma jól tervezhető, lebontható, a változások kézben tarthatóak, illetve a megbízó/ügyfél számára fontos, hogy pontosan lássa előre mikor, mi történik. A képzéseinken elsajátított projektmenedzsment szemlélet és eszköztár nagyfokú tudatosságot és magabiztosságot ad mind a munkahelyi, mind pedig a magánéleti projektek vezetéséhez. Alapozó képzésünk azoknak nyújt segítséget, akik most ismerkednek a projektmenedzsment világával, míg haladó képzéseink azok számára hasznosak, akik jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, és kiemelt szerepvállalók a szervezeti projektmenedzsmentben és működésben.

PMI - Project Management Institute Logo
Szinergia Kft. Logo

A képzések célja, hogy a résztvevők megértsék a a projektszemlélet és a normál szervezeti működési szemlélet közti különbséget, és ennek hatását a mindennapi munkavégzésre. A képzések során a résztvevők megismerkednek a tradicionális projektmenedzsment teljes folyamatával, és elsajátítják, bővítik a gyakorlatban alkalmazható projektvezetői eszköztárukat.

Tradicionális projektmenedzsment képzések a Szinergiánál

Képzéseink az egészen kezdő projektmenedzserek számára felépített alapozó képzésektől, a haladó, sok éve projektmenedzseri, akár projektvezetői szerepkörben dolgozók számára lettek kialakítva.

A sikeres projektmenedzsment módszertani alapjai

Projekttagoknak, projektasszisztenseknek, projekt koordinátoroknak, projekt kulcsszereplőknek

A képzés célja, hogy a résztvevők átfogó módon megismerkedjenek a projektmenedzsment teljes folyamatával, az egyes folyamati elemek jelentőségével és egymáshoz kapcsolódásával. A hangsúly a szemlélet és a leglényegesebb gyakorlati eszközök elsajátításán van.

Projektmenedzsment projektvezetőknek

Junior és szenior projektvezetőknek, erőforrásgazdáknak.

A képzés célja, hogy a program során a résztvevők a projektvezetői eszköztár gyakorlati alkalmazásában erősödjenek.. Előképzettséget igényel, mely az alapvető projektmenedzsment fogalmak és folyamatok ismeretét takarja,.

Program- és 
portfóliómenedzsment

Tapasztalt projekt- és/vagy programvezetőknek, szervezeti vezetőknek.

A képzés célja a vezetői elkötelezettség megerősítése a projektmenedzsmenttel és annak fejlesztésével kapcsolatban. A vezetők képet kapjanak a programmenedzsment, portfóliómenedzsment és a vállalati szintű projektmenedzsment standardizálható elemeiről és hasznairól.

A képzésekről

Tradicionális projektmenedzsment képzéseinken a résztvevők átfogó képet kapnak a projektmenedzsment folyamatáról, miközben a tanult eszközöket ki is próbálhatják egy mintaprojekten keresztül. Fontosnak tartjuk, hogy minél gyakorlatorientáltabb legyen egy képzés, hiszen saját élményen/tapasztalaton keresztül könnyebb elsajátítani a különböző eszközöket és technikákat.


Alapozó képzésünk esetében nagy hangsúlyt fektetünk a projektmenedzsment nyelvezet és szemlélet megismerésére, míg haladó képzéseinken magasabb szintre emeljük a már elsajátított tudást és keretrendszert.
Az itt megszerzett projektmenedzsment szemléletet és eszközöket olyan szervezeti környezetben tudják hasznosítani a résztvevők, ahol a tradicionális szemlélet mentén vezetik a projekteket.

A tradicionális projektmenedzsment képzések elvégzésének előnyei

A szervezet számára

  • A szervezet számára rendkívül hasznos, hogy mind az újonnan belépő munkatársak, mind pedig a senior projektmenedzserek és kiemelt szervezeti szerepvállalók közös nyelvet beszélnek és projektjeiket azonos projektszemlélet mentén viszik sikerre.

​Az egyén számára

  • Az alapozó képzésen résztvevők olyan azonnal hasznosítható tudással gazdagodnak, amely nagyban segíti őket a mindennapi munkájuk során és könnyedén megtalálják a helyüket a projektszervezetben.

A tradicionális megközelítés helye a projektmenedzsment módszertanok között

Alapvetően három projektmenedzsment megközelítést különböztetünk meg: a vízesés, az iteratív és az agilis megközelítést. Az egyes megközelítéseket elhelyezhetjük egy prediktív-adaptív skálán, melyen a vízesés lesz a predikítv, míg az agilis az adaptív végén, a kettő között, pedig egyfajta hibridként megjelenik az iteratív. 

Vízesés

Iteratív

Agilis

Agilis módszertan

Az iteratív és a vízesés megközelítést tekintjük ma tradicionális projektmenedzsmentnek. A rögzített keretek a scope, az ütemezés, a költségvetés, melyek közül a scope a legkritikusabb, hiszen a projekt végére lesz csak egy kész termékünk. Ezáltal az ütemezésben vagy a költségekben előfordulhat elmozdulás. Bár kisebb változások előfordulhatnak, a fix projektkeretek miatt tekinthetünk a tradicionális megközelítésre prediktívként, mivel a projekt kezdetekor valamennyi fő kritérium ismert és ezek változását kevésbé tűri a módszertan, végeredményét tekintve tehát jól előrejelezhető.

Módszertanok a tradicionális projektmenedzsmentben

A vízesés modellnél a fejlesztés folyamata több, egymást követő fázisból tevődik össze, és minden fázis megkezdésének feltétele az előző fázis befejezése. Ehhez nagyon részletes tervezési folyamatra van szükség, mely alapvetően határozza meg a projekt sikerességét, vagy sikertelenségét.

Az iteratív modellnél szintén rögzítjük a scope-ot az ütemezést és a költségvetést, de itt nem egymást követő fázisokból áll a teljes folyamat, hanem 4 ismétlődő lépésből, ez a PDCA ciklus. Először a Plan (tervezés), aztán a Do (cselekvés), Check (ellenőrzés), és végül az Act (beavatkozás) fázis következők a ciklusban. Ennek a módszernek a célja a termékek és a folyamatok kontrollja, és a folyamatos fejlesztés, mely egy rugalmasabb keretet ad a vízesés modellhez képest, a projektben bekövetkező változásokat jobban tűri ez a megközelítés.


Miért alakult ki az iteratív projektmenedzsment módszertan?

A vízesés modell nem minden iparágban, nem minden projektnél használható, hiszen sok változás érheti a projektet, ezek külső vagy belső változások egyaránt lehetnek. Külső tényező lehet például valamilyen szabályzat, törvény megváltozása, belső változás pedig a megrendelő más, módosult igénye. A vízesés modell ezeket a változásokat nem tudja kezelni, hiszen mindent pontról pontra megterveztünk, ha változás van, akkor utána minden csúszik, újra kell tervezni a projekt jelentős részét.

Az iteratív modell már tudja ezeket a változásokat kezelni, hiszen a scope-ot fázisokra bontjuk, és mindig a következő fázist tervezzük csak meg részletesen. Mivel a projekt végrehajtása során folyamatosan ellenőrzünk, ha valami változást észlelünk, akkor azt megvizsgáljuk, és beavatkozunk, majd újratervezünk. És mivel nem terveztünk meg mindent előre, ezért ha változás van, nem megy kárba az a sok idő és energia, amit a tervezésbe fektettünk, hiszen nincs részletes tervünk a következő fázisokra, így azt már a változtatások után tervezzük csak meg.

Milyen szervezeti keretek között működik?

A tradicionális projektek jellemzően funkcionális és mátrix szervezetekben tudnak jól működni, agilis szervezetekben viszont inkább már csak az iteratív megközelítésnek van létjogosultsága, a vízesésnek nem. Agilis szervezetben a vízesés megközelítés nem működik, hiszen nem tudja kezelni a változásokat, nem rugalmas modell, nem illik bele az agilis mindsetbe, ami a szervezetben uralkodik. Az iteratív megközelítés működhet, hiszen ez a megközelítés már épít az ügyfél elégedettségre, és rugalmasabb, tudja kezelni a változásokat, jobban beleillik az agilis mindsetbe. 

Milyen projektek esetében használható?

Azoknál a projekteknél működik, ahol tisztában vagyunk a scope-pal, részleteiben látjuk már előre, hogy mi lesz a projekt végkimenetele. Tudjuk, vagy az ügyfél/megbízó tudja, hogy pontosan mit szeretne, ezáltal kiszámítható az elégedettsége. Tipikusan építőiprai projekteknél tud ez működni, akár a vízesés, akár az iteratív.

Példaképp egy lakópark építésénél ugyanolyan házakat húzunk fel, így már van tapasztalatunk is, ismerjük részleteiben a scope-ot, és van már megbízható projekttervünk is. Ilyen projektek esetében tud jól működni a vízesés módszertan.
Egy családi ház építésénél már inkább az iteratív modell lehet a jó választás, hiszen jöhetnek változások, például a megbízó mégis csak eggyel több szobát, újabb villanykapcsolót, vagy egy új vízkiállást szeretne, így a folyamat során szükségesek a beavatkozások és újratervezések. Ezt már a projekt elején látnunk kell, hogy melyik megközelítés lesz a célravezető.
Az olyan projektek esetében, ahol nem látjuk előre a scope-ot részleteiben nem javasoljuk a tradicionális megközelítés alkalmazását. Tipikusan az IT iparági projektekre jellemző, hogy inkább az agilis megközelítést érdemes választani, hiszen egy szoftverfejlesztési projekt esetében könnyen változhatnak a szoftverbe foglalandó funkciók köre. Bár ezen belül is lehet olyan projekt, ahol az iteratív megközelítés jó választás lehet – leginkább a projekttől és nem is feltétlen az iparágtól függ –, de könnyen kijelenthetjük azt, hogy példaképp az IT iparágban inkább az agilis megközelítés a jellemző, míg mondjuk egy atomerőművet vízesés megközelítésben fognak végigvinni. 

Lakópark építés - Tradicionális projektmenedzsment

Milyen szereplők jelennek meg?

A projektszervezetben 3 szint jelenik meg:

  • stratégiai szint (ügyfél, megbízó, szponzor),
  • operatív szint (projektmenedzser),
  • végrehajtási szint (csapat).


A projektmenedzser felelősségei és feladatai:

Igények gyűjtése, elemzése
Scope definiálása
Ütemterv kialakítása
Az ügyfél kezelése
Delegálás, számonkérés, ceremóniák felállítása
A csapat motiválása
A projekt keretek definiálása és őrzése
A stakeholderek kezelése
Kockázatmenedzsment
Erőforrástervezés és allokáció

Hogyan találjuk meg a számunkra megfelelő módszertant és képzéseket?

Tradicionális képzések

Akkor javasoljuk a tradicionális módszertant, ha: a projekt scope előre látható, ismertek a keretek és jól tervezhetők a projekt egyes szakaszai, nagy változások nem következnek be a projekt során.


Agilis képzések

Akkor javasoljuk az agilis módszertant, ha: nem látjuk előre részleteiben a scope-ot, csak a célt ismerjük, ha nagy a bizonytalanság az ügyfél/piac reakciójában, ha folyamatos az újratervezés, ha a projekt eredménye modulárisan szállítható.


Hibrid képzések

Akkor javasoljuk a hibrid módszertant, ha: ha látjuk előre a célt, és ismerjük a scope-ot is nagy vonalakban, így tudunk előre tervezni. Ha számítunk több változásra, ami miatt újratervezésre lehet szükség.